Szecsuán 2007.09.01. - Daochengből úton Tagong felé
Daochengtől néhány km-re egy hegyoldalban megközelítünk egy látványos falut, kis ideig hagyjuk Lint küzdeni a földúton, aztán gyalog folytatjuk az utunkat. "Körbemotoroznak" a helyiek, még a lámák is motorral közlekednek. 
A kolostor kapuján belépve, halk ritmikus dobszó-szerűséget hallunk, elvarázsolt hangulatot teremt. Bemegyünk a templomba, itt is megleljük a padlásra vezető falépcsőt. A belső díszítés szerényebb, mint a tegnapi templomban, de ez is nagyon meghitt. A túlsó sarokból zaj szűrődik felénk, nem megyünk arra, nehogy megzavarjunk valakit, de az is titok marad, mi a furcsa hang eredete. Álldogálunk már egy ideje, amikor előlép egy szerzetesnő, és mosolyogva int felénk, hogy kövessük. Hihetetlen az egész. A sarokban a padlón dolgoznak (a nő és egy őszes, mosolygós, szelíd tekintetű férfi). Kézzel nyomtatnak imákat!!! Állunk ott, igyekszünk nem illetlenül sok fényképet készíteni... Mintha egy másik század küszöbén kukucskálnánk! Nehéz otthagyni Őket. 
Nem térünk magunkhoz a meglepetéstől, amikor érkezik a következő: egy fiatal szerzetes fiú integet felénk, kilépve a templom kapun, hogy kövessük. Bevisz a templomba, és még a templom belsejében rejlő "szentély"-be is beinvitál. Mit mondhatnék?
A faluból kikanyarodva biliárdozó lámák integetnek felénk :)!
A szerpentin egyik kanyarjában egy felborult kamion pihen, rakományának háromnegyede a mélység fenekén valahol, a plató egy része is kinyúlik a szakadék fölé. 
A kolostor kapuján belépve, halk ritmikus dobszó-szerűséget hallunk, elvarázsolt hangulatot teremt. Bemegyünk a templomba, itt is megleljük a padlásra vezető falépcsőt. A belső díszítés szerényebb, mint a tegnapi templomban, de ez is nagyon meghitt. A túlsó sarokból zaj szűrődik felénk, nem megyünk arra, nehogy megzavarjunk valakit, de az is titok marad, mi a furcsa hang eredete. Álldogálunk már egy ideje, amikor előlép egy szerzetesnő, és mosolyogva int felénk, hogy kövessük. Hihetetlen az egész. A sarokban a padlón dolgoznak (a nő és egy őszes, mosolygós, szelíd tekintetű férfi). Kézzel nyomtatnak imákat!!! Állunk ott, igyekszünk nem illetlenül sok fényképet készíteni... Mintha egy másik század küszöbén kukucskálnánk! Nehéz otthagyni Őket. Nem térünk magunkhoz a meglepetéstől, amikor érkezik a következő: egy fiatal szerzetes fiú integet felénk, kilépve a templom kapun, hogy kövessük. Bevisz a templomba, és még a templom belsejében rejlő "szentély"-be is beinvitál. Mit mondhatnék?A faluból kikanyarodva biliárdozó lámák integetnek felénk :)!
A szerpentin egyik kanyarjában egy felborult kamion pihen, rakományának háromnegyede a mélység fenekén valahol, a plató egy része is kinyúlik a szakadék fölé. Szerencséje volt... (Patrik)
Aztán köd ereszkedik alá, hogy egy kicsit izgalmasabbá tegye a kátyús kanyarokat. Ma is hosszú az út, sötétedés után barkóbával ütjük el az időt. Egyszer csak szakadni kezd az eső, mintha dézsából öntenék. Végül szerencsésen partot érünk (az úton átfolyó vízmennyiség aggodalomra adott okot) egy találomra választott, és ennek ellenére elég komfortos hotelben.
Megjegyzések