Szecsuán 2007.08.18. - Csengdu

Kiszállva a gépből hihetetlen magas páratartalom csap arcon, A kapukon kiérve fiatal, mosolygós fiú vár minket ZOLTAN VOROS feliratot tartva. Kiderül, hogy beszél valamicskét angolul - ez megkönnyíti a kommunikációt. Néha egészen jól tudunk "beszélgetni", néha egyszerűnek képzelt mondatok elmagyarázásán bajlódunk. Végül több-kevesebb sikerrel megegyezünk mindenben, lefixáljuk a reggeli találkát és elköszönünk.

Ő Zhang Lin, a kedves, de határozatlan sofőrünk (akit az autókölcsönző iroda "közvetített" számunkra) (Acca)

Úton útfélen olyan gyümölcsöket árulnak, amiről fogalmunk sincs micsoda (persze vannak ismerősök is). A halpiacot is sikerül megtalálnunk, onnan viszont szabályosan elmenekülünk, kibírhatatlan a bűz!!! Ami vicces, hogy a jeget óriási tömbökben hurcolásszák felpókozva a robogó hátsó ülésére. Közlekedésben az erősebb kutya elve érvényesül mindenhol. A szépséghiba csak ott van, hogy rengeteg az elektromos robogó, ami olyan hangtalanul tud közeledni, mint egy macska. Ráadásként mind a hárman fáradtak vagyunk az utazás és a meleg, fűszeres, párás levegő kábít. Jó ez a révület, teljesen eltölt a várakozás izgalma… Talán badarság, de mindez eszembe juttatja, a Márquez regényeire oly jellemző, fülledt, buja légkört, ami eddig, annyira elképzelhetetlen volt számomra…

Csengdu főtere

Az utcákon egyszerre van jelen a nyomortelepszerű emeletes ház, az épülő-félkész, ill. a modern toronyház, a hihetetlen mennyiségű biciklis-gyalogos, az állandóan dudáló (éjszaka is) autósok, sok-sok növény, kosz-bűz, ritkán illat... Van valami "rovar", ami ha rákezd, akkor a kabócák hangja, mint harmatos tücsökmuzsika dereng fel emlékezetedben, először azt hittük valami építkezés zaja! Szerintem nagyon szépek a nők, ráadásul hihetetlen jó ruhákban járnak, csupa szoknya, fodros kötényruha, meg énnemtudommi, csak kapkodom a fejem. Sokan megnéznek minket (kétszer látunk még „fehér embert” a nap folyamán), sokan visszamosolyognak (mert amikor éppen nincs tátva a szám, akkor mosolygok)... Több szempontból is felfoghatatlan az egész, és nagyon irreális. Néha azt hiszem, hogy mire felébredek reggel, szertefoszlik, mint egy ?látomás?. Nem tudom, milyen szó írhatná le pontosan, az álom szebb, a látomás ijesztőbb, annál, amit érzek.

Csengdui utcakép (Patrik)

Van a levegőben valami szag, ami otthon nincs. Nem erős és egy idő után fel sem tűnik, de a repülőből kilépve rögtön érezni. A pára miatt van, vagy egyszerűen csak szennyezett a levegő, nem tudom. Aztán itt van a város főtere. Elsőnek oda vitt minket Zhang Lin. Látszik, hogy látványosat, és kápráztatót akartak létrehozni... Mégis van benne egyfajta műanyag-életérzés, olyan mintha valami vidámpark főtere lenne, nem tudom, nagyon furcsa!
Muszáj aludnom... Ha csak el nem szublimál reggelre ez a furcsa párába burkolózott iszonyú-nagyváros, akkor holnap folytatom!

Zizegő város este (Patrik)