Róma 2008.02.08.

Az olcsó repjegy legnagyobb hátránya a hajnal öt órai felszállás, azaz három órai csekkolás, azaz kettő órai ébresztő volt... Na, de nem panaszkodok, hiszen így láthattam a várost éjjeli kivilágítással, ami valóban fantasztikus élmény!

Petya nagyon készült:-), megkaptuk gyönyörű apartmanjának hálószobáját is! Péntek lévén Petyát tárt karokkal várta a munkahelye, mi pedig elindultunk felfedezni a várost! Szokásunkhoz híven a rossz irányba... Kicsit el is tévedtünk, miután már egy órája keveregtünk, sikeresen betájoltuk magunkat, és célba vettük a Vatikánt. Menet közben ettünk egy szendvicset, ennek kapcsán megállapítottuk, hogy az olaszok nagyon szeretik a hasukat, s azt is tudják, hogyan kell kényeztetni:-).

Szinte egész nap a Vatikáni Múzeum csodáin ámultunk-bámultunk. Lehetetlenség a hatalmas kiállítást egyetlen nap alatt befogadni. A korai ébresztő is megtette a maga hatását, a Vatikáni Kert egyik padján egy órát szundikáltunk a verőfényes napsütésben. Símogatta az ember lelkét a sok-sok örökzöld, ami a köztereket ékesíti, sőt hogy a tavasz érzését ne csak illúziónak tekintsük, láttunk virágzó mandulafákat is! Mindeközben a múzeum ablakain kitekintve a távoli havas hegycsúcsok, a szeles időnek köszönhetően, élesen kirajzolódtak.

A Szent Péter Bazilika kupolájából néztük, ahogy a nap egyre laposabb sugarakkal festi a város épületeit narancssárgára. Megcsodáltuk a Piétát, a Bazilika felfoghatatlan méreteit, a kupola mozaikjait, az orgonaszó magasztosságát.

Petyával kiegészülve megvacsoráztunk egy nyüzsgő kicsi pizzériában, majd hamarosan bedobtuk a szunyát.