Csehország 2007.06.01. - Opocno, Litomysl

Első megállónk Slavnov, ahol megnéztünk egy gyönyörű, réges-régi fatemplomot, a parasztművészet igazi gyöngyszemét. Öreg, kedves bácsika volt a kulcsok őre, amíg körbesétáltunk elbóbiskolt a padok között...

Irány Opocno! A kastély parkolójában barátkozós wc-s néniket találtunk, majd kiderült a délutáni műszak magyar gyökerekkel rendelkezik! Ennek örömére bepakolhattunk az öltözőjükbe minden várnézéshez fölösleges motorosruhát:-)!
Azt hittem a cseh túra során eljön majd a pillanat, amikor "Csak várkastélyt ne!" felsóhajtással állunk az ügyeletes híresség előtt, de tévedtem. Annyira változatosan szépek ezek az épületek, hogy nem tudtuk megunni Őket:-)! Opocno volt az egyik legszebb mindközül!

Ami a kiállításnak egyedülálló hangulatot varázsolt, hogy minden helységben szekérderéknyi friss csokrok és cserepesvirágok díszelegtek, méghozzá különösen jó ízléssel elrendezve! Egészen olyanná lett tőle a légkör, mintha bármelyik percben előszaladhatnának a kastély kis hercegnői valamelyik sarokból! A "csoport" létszáma is családias a kastélylátogatás során (7-en voltunk - az idegenvezetővel együtt, mint a gonoszok!). A kastély fegyvergyűjteménye az 1800-as évek vége óta érintetlen állapotban van!
Lytomislben terveztük az éjszakát, és senkinek nem ajánlom a szállásunkat... (Ata Panzio, 600.-kc/szoba) Az csak egy dolog, hogy mocskos volt a szoba. Az egy másik, hogy rettenet volt a közös vizesblokk (elvégre egy napot kibír az ember lánya is fürdés nélkül). De az, hogy az ablakunkkal szemben a leggagyibb diszkóból bömbölt hajnal hatig az ultrabéna zene, meg a helyi vagányok kutyavonítása, az már olyan tény, ami áthatolhatatlan, sűrű, fekete fellegekbe burkolja Lytomisl minden, esetleg létező báját...