Bulgária 2006.09.08. - Sofia
Korán reggel indultunk Sofiába, Sofiába, amivel kapcsolatban két dolgot is be kell vallanom... Az egyik, hogy nem fényképeztem, ez hiba volt. A másik, hogy nem tudott a szívemhez férkőzni ez a 7000 éves múlttal büszkélkedő város...
A külváros látványa egyenesen megrázó. Végeláthatatlan emeletesház-rengeteg, temérdek falfirkával, málló házfalak, por, embermagas gaz, nyomornegyed viskórengeteggel.
A belváros rengeteg történelmi épülete megragadó látványt nyújt. Elakad a lélegzet egy pár pillanatra, amikor az ember először pillantja meg az Alexandr Nyevszkij-székesegyházat! Belépve viszont engem nagyon visszahúzott a talajra, hogy nincs szépen felújítva, hiszen mégis csak a főváros egyik leghíresebb műemléke. A freskók füstösek, alig látszanak, a falakat 2m magasságig műmárvány takarja, a padló gyönyörű kőzetmozaikjai töredezettek, az egyik oldalhajóban préseltfalemez-üveg "újságosbódé" éktelenkedik üresen... Remélem hamar méltó állapotba kerül ez a Csoda!
Számomra az egész városban érezhető volt ez a nagy szegénység(?). A többi műemlék sem volt sokkal jobb helyzetben. Sőt... azt kell, mondjam, hogy én, aki annyira nehezen szoktam meg Pestet, és annyira csúnyának láttam, eltöprengtem azon, hogy fővárosunk, mennyivel áldásosabb helyzetben van.
Olaszos kis pub-ban vacsoráztunk és megismerkedtünk Robi barátaival (Natasával, és a lányával), akik nagyon kedvesek voltak:-), meghívtak minket egy cukrászdába!
A külváros látványa egyenesen megrázó. Végeláthatatlan emeletesház-rengeteg, temérdek falfirkával, málló házfalak, por, embermagas gaz, nyomornegyed viskórengeteggel.
A belváros rengeteg történelmi épülete megragadó látványt nyújt. Elakad a lélegzet egy pár pillanatra, amikor az ember először pillantja meg az Alexandr Nyevszkij-székesegyházat! Belépve viszont engem nagyon visszahúzott a talajra, hogy nincs szépen felújítva, hiszen mégis csak a főváros egyik leghíresebb műemléke. A freskók füstösek, alig látszanak, a falakat 2m magasságig műmárvány takarja, a padló gyönyörű kőzetmozaikjai töredezettek, az egyik oldalhajóban préseltfalemez-üveg "újságosbódé" éktelenkedik üresen... Remélem hamar méltó állapotba kerül ez a Csoda!
Számomra az egész városban érezhető volt ez a nagy szegénység(?). A többi műemlék sem volt sokkal jobb helyzetben. Sőt... azt kell, mondjam, hogy én, aki annyira nehezen szoktam meg Pestet, és annyira csúnyának láttam, eltöprengtem azon, hogy fővárosunk, mennyivel áldásosabb helyzetben van.
Olaszos kis pub-ban vacsoráztunk és megismerkedtünk Robi barátaival (Natasával, és a lányával), akik nagyon kedvesek voltak:-), meghívtak minket egy cukrászdába!
Megjegyzések