Primosten - varázslatos pillanatok...
Mikor 2014 év elején Szilvi barátnőmmel megérkeztem a ködös, esteledő, szitáló esőbe burkolózott Matera di Sassiba (ahol se érkezésünk előtt, se érkezésünk után hetekig nem esett egy csepp eső sem), s az egyik nyitott erkélyablakon át csellójáték hangjai szűrődtek az utcára teljesen elbűvölten hallgattam. A fények, a zene, az épületek elvarázsolt jellege, a szűk utcák, az utazás izgalma - minden egy tökéletes és megismételhetetlen hangulattá állt össze.
Nagyon hasonló érzés öntött el Primosten óvárosában sétálgatva utazásunk második estéjén. Öt helyi férfi több szólamban énekelt horvát népdalokat, csak úgy, ahol alkonyati sétájuk során kedvet kaptak. A tenger morajlott a lábunk alatt, a kórus zengett, a többi turista is megállt, a sirályok, a fecskék vijjogtak az éjszakába. Az egyik házból öt borospoharat, egy üveg jó bort és egy üveg ásványvizet helyeztek el az éneklő férfiak mellett.
Nagyon hasonló érzés öntött el Primosten óvárosában sétálgatva utazásunk második estéjén. Öt helyi férfi több szólamban énekelt horvát népdalokat, csak úgy, ahol alkonyati sétájuk során kedvet kaptak. A tenger morajlott a lábunk alatt, a kórus zengett, a többi turista is megállt, a sirályok, a fecskék vijjogtak az éjszakába. Az egyik házból öt borospoharat, egy üveg jó bort és egy üveg ásványvizet helyeztek el az éneklő férfiak mellett.
Ugyanúgy egy megismételhetetlen, egyedi, varázslatos pillanat, aminek részese és "megfigyelője" lehettem! Gyakran az az érzésem, hogy bennem ivódik szenvedélyes eleggyé a hangok, színek, fények, érzések különös játéka - s legszívesebben összegyúrnám, megformáznám, megalkotnám abban a gazdagságban, amiben észlelem! Mi az ihlet, ha nem ez :-)?
Megjegyzések